Kellemes színfoltja a tanári munkának a tanulmányi versenyekre
való felkészítés. Ezzel a tevékenységgel nemcsak a diákok tudását,
felkészültségét lehet növelni, hanem – eredményes szereplés esetén – még az
iskola hírnevét is öregbíthetjük.
Az alábbiakban néhány különleges anya- és idegen nyelvi verseny ötletét
vetjük fel, hátha valamely lelkes és törekvő pedagógus kedvet kap ezen
rendezvényeken is indítani egyik tehetséges tanulóját.
1. Szépkiejtési verseny: A versenyzők a zsűri által meghatározott,
különböző tömegű és formájú porcelán- és üvegtárgyakat hoznak
magukkal. A bemutatkozás után a döntőbe jutott pályázók ezeket a
kellékeket a kiválasztott zene dallamára és ritmusára, esztétikusan és
meggyőzően kiejtik a kezükből. Az lesz a győztes, aki a legszebben és
egyúttal a legnagyobb csörömpöléssel ejti el a versenydarabot. A határon
túli szépkiejtők különdíjban részesülhetnek!
2. Latin (f)ordítóverseny: A résztvevők kizárólag latin szólásokat és
szállóigéket kiabálhatnak a zsűri fülébe. Bejön például a győri versenyző,
és teli torokból elordítja magát: Carpe diem! A másik vidéki induló azt
üvöltené, hogy Alea iacta est!. A budapesti diák így bömbölne: Gutta
cavat lapidem! És sorjáznak tovább az ország különböző pontjairól érkező
versenyzők, és harsogják sorban a latin mondásokat. Nehéz dolga lesz a
zsűrinek, hogy kinek ítélje oda majd az Arany Tölcsér díjat, és az ezzel járó
csekély pénzjutalmat.
3. Helyes sírási verseny: Csak megfelelő sírási technikával rendelkezők
indulhatnak ezen a szomorú tanulmányi versenyen. Az országos döntőbe
bejutott versenyzőknek először könnyel áztatott papíron kell benyújtaniuk
(s)írásbeli dolgozatukat, majd a szóbeli megmérettetésen zokogva kell
felolvasniuk a magyar költészet néhány szívbemarkoló remekét. A győztes
versenyző felvételi nélkül bekerülhet a Temetkezési Vállalat sír(ás)
ó tanfolyamára, és mellette még egy csomag papír zsebkendőt is kap
jutalmul, kizárólag személyes használatra.
4. Országos Szó(l)nokverseny: A benevezett versenyzőknek az a
feladata, hogy a Budapest – Szolnok távolságot, mely kb. 100 km-t tesz
ki, gyalogosan végigbeszéljék. Természetesen a beszédeknek a szónoki
művészet minden elemét tartalmaznia kell. Útközben – pihenésképpen
– ókori görög és latin rétorok műveiből olvashatnak fel részleteket. Az
nyeri meg ezt a nemes versengést, aki a leggyorsabban és leghatásosabban
teszi meg a kijelölt távot. A győztes fiatal az erkölcsi siker mellett fizikai
szempontból is gazdagodik, hiszen (nyelv)állóképessége erősödik.
5. Anyanyelvápoló verseny: Ezt tekinthetjük az egyik legnemesebb
tanulmányi versenynek. A résztvevők a megmérettetésre magukkal hozzák
édesanyjukat, akik – természetesen – már fejlett nyelvezettel rendelkeznek.
A versenyzőknek az a feladata, hogy szülőjük nyelvét minél fényesebbre
és esztétikusabbra ápolják különböző tisztító eszközök segítségével. A
versenyen kizárólag édes anyanyelv vehet részt, a keserű, savanyú, illetve
sós nyelv kizárást von maga után. A kitisztított, kinyújtott nyelveket a zsűri
alapos tanulmányozás után bírálja el, és a legszebb magyar anyanyelvet
közszemlére bocsátja. (Erre a versenyre árvagyerekek – sajnálatos módon –
nem nevezhetnek be.)
Nyilvánvalónak tűnik már ebből a rövid ismertetőből is, hogy az ilyen
típusú versenyekre a felkészítő munka különös figyelmet és szakértelmet
kíván pedagógustól, diáktól egyaránt. Ezért felhívjuk az illetékes szakmai
bizottság figyelmét a precíz és pontos vizsga- és versenyszabályzat
összeállítására, valamint a megfelelő díjazás kieszközlésére.